​Miért ilyen az én gyermekem?

harap, izeg-mozog, bántja a többieket...

Milyen? Más...Folyton piszkálja a társait, nem vesz részt a foglalkozásokon, csak a bajt keresi!...Állandóan izeg-mozog ez a gyerek, egy percre nem tud figyelni, csak pörög egész nap... Az enyém folyton esik-kel, néha szégyellem, hogy olyan ügyetlen, szegény!...Harap, bántja a többieket, kiabál és dobálja a játékait, nem szívesen jönnek hozzánk látogatóba gyerekek...Most ismételjük az első osztályt, nem tanult meg olvasni, csúnyán ír, nem emlékszik a versekre, mondókákra...Minden reggel iskolába indulás előtt fáj a hasa, utál iskolába járni...Kikészíti a családot a hisztijeivel!...Szúrja a címke, szorítja a ruha, zavarja az erős fény, megijed a hangos dolgoktól...Talán ismerős a fenti problémák egyike, a zavaró tüneteket leggyakrabban az óvodapedagógusok, tanárok, szülők veszik észre. De sokszor az egész család életét megkeserítik a zavaró tünetek.

másmilyen gyerekek

A ,,másmilyen'' gyerekek azok, akik nem tudnak könnyedén alkalmazkodni a változásokhoz és ez megnyilvánul az érzelmi-pszichés, a játék, a szociális, értelmi, kommunikációs és mozgásos területeken. Őket hívjuk organikusan éretlen gyerekeknek. Az organikus éretlenség azt jelenti, hogy a gyermek idegrendszerében genetikusan kódolt érési folyamatok megkéstek, eltérőek. Ennek tünete lehet, hogy keveset vagy egyáltalán nem kúszott; később tanult meg járni vagy beszélni. A koraszülöttség is mindig rizikótényező. Ha elkezdődnek a késések, az egész fejlődés lelassul és amire iskolába kerül a gyermek, ugyan életkora alapján iskolaköteles, de érettsége azt mutatja, hogy iskolaéretlen. 

nem mindegy mit vizsgálunk

Az óvodában használt szűrővizsgálat ezekre a hiányosságokra egyáltalán nem vagy csak alig derít fényt, ez nem a pedagógus és nem a szülő hibája. Ezeknek az eltérő fejlődésű gyerekeknek nem arra van szükségünk, hogy azt gyakoroltassuk velük, amit nem tudnak, hanem olyan terápiát nyújtsunk nekik, amivel felzárkóznak. A tervezett szenzomotoros tréning egy terápia erre az éretlenségre.

TSMT=tervezett szenzomotoros tréning

A TSMT a szenzomotoros terápiák közé tartozik. A szenzomotoros az érzékelés és a mozgás kapcsolatát jelenti. A szenzoros integráció az a képességünk, ahogy összerendezzük a testünkből és a környezetünkből érkező információkat és a megfelelő szenzomotoros válasszal reagálunk rájuk. Hadd világítsam meg ezt egy példán keresztül: Dobod a gyermekednek a labdát, ahelyett, hogy ügyesen elkapná, jól arcon üti a labda.  A helyzetnek megfelelő szenzomotoros válasz az lett volna, ha kezeimet felemelve, várom a labda érkezését, közben érzékelem a távolságot, a labda sebességét, az irányát. Az organikusan éretlen gyermek is látja a labdát, de nem gondolja, hogy az el fogja találni. Rossz szenzomotoros választ ad: nem készül fel a labda fogdására, nem emeli kezeit, lassan és tévesen reagál.

szenzomotoros terápia

A gyermeked nem úgy mozog, nem úgy tanul, nem úgy figyel. A hagyományos pedagógiai, gyógypedagógiai terápiák arra koncentrálnak, hogy mit nem tud a gyerek. Azt gyakoroltatják vele, ami nem megy. Ha ügyetlen, akkor tornáznak vele; ha nem tud olvasni, olvastatják. A szenzomotoros terápia más megoldást kínál. Lényege, hogy a gyermekkel megtapasztaltatunk különböző érzékleteket, melyeket felfog, tárol, értelmez és összekapcsol. Olyan ingerhelyzeteket teremtünk, hogy megtanulja észlelni önmagát és környezetét, majd ennek eredményeképp a szituációnak megfelelően viselkedik, cselekszik, alkalmazkodik a változásokhoz.

regressziós terápia

A TSMT egy regressziós terápia, időben visszamegyünk oda, ahol a gyermek fejlődésében elakadás, zavar volt. Olyan feladatokat adunk, melynek köszönhetően az idegrendszerben jobb átkapcsolások lesznek. A regressziós terápiában így számolni kell a kezdeti negatív tünetekkel. A sok vesztibuláris ingerrel annyira megbolygatjuk az idegrendszert, hogy a kezdeti időszakban a hiszti, dac, dührohamok, nyugtalanság, éjszakai felriadások, átmeneti szobatisztasági nehézségek bizony előfordulnak. Ezek a terápia előrehaladtával csillapodnak és szépen elmaradoznak, átadják helyüket az optimális érésnek.

Első vizsgálatra jelentkezés

A terápia megkezdése előtt minden gyermekkel neuro-szenzomotoros szemléletű vizsgálatot végzünk el, melynek segítségével feltérképezhető a gyermek organikus érettségének szintje. Életkorától függően vizsgáljuk a reflexeket, a poszturális szabályozás, a mozgáskoordináció és az izomtónus szabályozás gyengeségeit. A gyermek tüneteit, vizsgálati eredményeit, életkorát, terhelhetőségét figyelembe véve javasolhatjuk a TSMT-I (egyéni) vagy TSMT-II (csoportos) terápia megkezdését.

Egyéni TSMT terápia

Az egyéni terápia azoknál a gyerekeknél indokolt, akiknél nagyobb fokú éretlenséget tapasztalunk, ők kevésbé terhelhetők, nem együttműködők, viselkedésük alapján még nem csoport érettek. Az egyéni terápia otthoni mozgásterápia, ami kitartó, rendszeres tornáztatást kíván a terápiát végző családtól. A vizsgálatot követően egyéni feladatsort tanítunk be a családnak, melyet otthon heti minimum 3-4 alkalommal végezni kell, meghatározott sorrendben, ismétlésszámmal, helyes mozgáskivitelezéssel, megfelelő eszközök használatával. A napi torna 35-45 perc alatt kényelmesen elvégezhető. Egy tréning kb. 8-10 hetet vesz igénybe, de félidőben egy Kontrollvizsgálaton megbeszéljük a felmerülő kérdéseket, problémákat. Az egyéni terápia általában 3-5 tréning elvégzését jelenti, ezt követően a gyermek csoportos terápiára javasolható.

A terápia során változatos vesztibuláris ingerekhez juttatjuk a gyermeket, azaz nagyon sok plédes-hintázós, bukfencezős, trambulinos, nagylabdás, gördeszkás feladatot alkalmazunk, melyekkel intenzíven fejlesztjük az egyensúlyi rendszert. Ezzel párhuzamosan javul a gyermek észlelése, figyelme, mozgáskoordinációja, valamint együttműködőbbé, irányíthatóbbá válik. Az eszközök egy része kölcsönözhető nálunk is, a többit a szülő biztosítja: pléd/hinta, nagylabda (min. 95 cm), gördeszka, billenőlap, kis trambulin, labda, kötél.

Csoportos TSMT terápia

Az egyéni TSMT-t végzett gyerekek csoportéretté válnak, képességeiket csoportos tornán fejlesztjük tovább. A csoportos terápiában azok a gyerekek is részt vesznek, akiknek nem volt szükségük egyéni tornára, mert a szűrőeljárások során enyhébb fokú elmaradást, megkésettséget mutattak. Ők azonnal csoportba illeszthetők:  jól terhelhetők, alkalmazkodók, jól irányíthatók és együttműködők. Izgalmasan berendezett, „dzsungel” tornateremben kell „survivor” jellegű pályákon teljesíteniük. A terapeuta bemutatja a pályát, amit le kell küzdeniük. A gyerekek imádják ezeket az akadálypályákat: másznak, csimpaszkodnak, szaladnak, gördeszkán gurulnak, hintáznak, bukfenceznek. Változatos eszközök felhasználásával, 4-8, max. 10 fős csoportokban folyik a játékos, csoportos torna. A terápia eredményeként fejlődik a gyermekek mozgáskoordinációja, egyensúlya, téri tájékozódása, testsémája; javul a figyelmük, emlékezetük, problémamegoldó képességük.