A TÜNETÉSZLELÉS FONTOSSÁGA A BESZÉDÉSZLELÉSBEN ÉS A BESZÉDMEGÉRTÉSBEN

A beszédészlelés és beszédmegértés szintje legoptimálisabban a GMP-teszttel mérhető. A "beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen(...). A beszédmegértés az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok, jelentésének, tartalmának megértése" (dr. Gósy Mária).
A beszédészlelés leghatékonyabban óvodáskorban fejleszthető. A beszédészlelés és a beszédmegértés a leghatásosabban célzott, de játékos beszélgetéseken keresztül fejleszthető.
Megtévesztő lehet, hogy a felszínen semmilyen zavart sem mutató gyerekek között is akadnak olyanok, akiknek a beszédészlelése, beszédértése nehezített. Sokáig rejtve maradnak ezek a hiányosságok. A gyermekek képesek kompenzálni, így csak később derül ki a probléma.

TÜNETEK ÓVODÁSKORBAN:

• nem reagál, ha hozzá beszélnek; "nem hallottam!"
• téves választ ad, nem a kérdésre felel
• gyakran visszakérdez, "nem figyel ez a gyerek!"
• feladatok teljesítésekor bizonytalan
• nem szeret telefonálni, "nem akarok a mamával beszélni, nem hallom"
• figyelmetlenség, túlzott játékosság, sokat "rosszalkodik"; magatartási gondok hátterében is állhat ez a probléma
• szegényes a szókincse, nehezen sajátít el új szavakat
• nem tud szótagolni
• nehezen tanul verseket, mondókákat
• nem szeret mesét hallgatni, "inkább autókat tologat vagy babázik meseolvasás közben az oviban", a mesével kapcsolatos kérdésekre nem tud felelni
• megkésett beszédfejlődés esetén szinte mindig valószínűsíthető, hogy a beszédészleléssel is gond lesz!
• akinél beszédfejlődési zavart diagnosztizáltak
• erős, makacs, elhúzódó beszédhiba

TÜNETEK ISKOLÁSKORBAN:

• olvasás elsajátítása lassú, nehézkes
• az olvasás tempója lassú
• gyakori a betű- és szótagismétlés, a betűkihagyás, a betű- és szótagcsere, a fölösleges betűk olvasása, a betűsorrend felcserélése
• hangok összekapcsolása nehézkes
• hangok megkülönböztetése nehézkes
• olvasott szöveg megértésének nehézsége
• az egyes betűk elsajátítása lassú, nehézkes, különösen az összekapcsolásuk
• gyakori íráshibák
• szöveg tagolásának nehézségei
• helyesírási nehézségek
• betűcserék, betűelemek betoldása, betűelemek elhagyása, kapcsolási nehézségek
• kiejtésbeli nehézségek
• súlyosabb esetben olvasás- és írászavarok
• laterális dominancia problémái

JÁRULÉKOS TÜNETEK:

• kisebbrendűségi érzés
• beilleszkedési nehézségek
• agresszivitás
• önértékelési zavarok
• szorongás

LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI:

• diszlexia
• diszgráfia

ELSŐ TEENDŐK: ÉP HALLÁS
Első lépésként elengedhetetlen a hallás épségének az ellenőrzése. Egy egyszerű tympanometriás vizsgálattal kimutatható, hogy a hangok útja a fülkürt felé megfelelő, "bejutnak a hangok a fülbe". Amennyiben megnagyobbodott orrmandula vagy korábbi fülgyulladásból visszamaradt váladék miatt a fülkürt átjárhatósága gátolt, akkor a hangok útja is akadályozott, a gyermeknek mérhető hallásvesztesége van egyik vagy akár mindkét fülére. Ez már a fül-orr gégész kompetenciája!
Amennyiben ép a hallás, akkor a beszédpercepció következő szintje nem működik megfelelően. A beszéd dekódolása már nem érzékszervi, hanem magasabb rendű, agyi, azaz az észleléssel összefüggő mechanizmus.

GMP-FEJLESZTÉS:
Az óvodában minden életkorú gyermeknek javasolt lenne a széles körű játékos fejlesztés. Nagycsoportban elengedhetetlen ez a feladat! Minél később derül ki a beszédpercepciós zavar, annál lassúbb lesz a fejlődés. Minél fiatalabb a gyermek, annál rövidebb idő alatt érhetünk el eredményt. Az óvó néni játékos, a mindennapok tevékenységei közé beépülő példaadó munkáján túl fontos a célzott fejlesztés is. Nagyon fontos a gyermek egyéni helyzetben történő beszédmegértési szintjének feltárása, majd erre épülhet az egyéni fejlesztés, terápia is. A fejlesztés sikerét a RENDSZERESSÉG, fő szempontját, pedig a JÁTÉKOSSÁG jelentse!